Az egzempláralapú morfológiai elméletek egy szóalak produkálását nem morfémák egymás után való konkatenálásaként képzelik el, hanem egzemplárok (azaz a beszélő nyelvi tapasztalatában előforduló szóalakok) közötti hasonlósági viszonyok felismeréséből adódó következtetésként. Az előadásban ennek az elképzelésnek egy részletes kidolgozásáról lesz szó: Pontosan hogyan lehet kiszámítani egy újszerű szóalakot a már hallott szóalakok közötti hasonlósági viszonyok segítségével? Megadok egy egyszerű egzempláralapú módszert a magyar főnevek ragozott alakjainak a kiszámítására, bemutatom hogy milyen esetekben működik illetve nem működik ez a módszer, és ötleteket adok arra hogy hogyan lehetne javítani rajta.

Kulcsszavak: egzemplárelmélet, morfológia, analógiás következtetés